Azért, hogy ez bizonysága legyen annak, hogy valósággal meghalt. 

A mi halálunk nem a bűnökért való elégtétel, hanem csak meghalás a bűnnek és átmenetel az örök életre. 

Az, hogy az Ő ereje által a mi ó-emberünk Ővele együtt megfeszíttetik, megöletik és eltemettetik, hogy a gonosz ne uralkodjék többé mi bennünk, hanem Őneki éljünk. 

Azért, hogy legnagyobb megpróbáltatásaim között is bizonyos lehessek afelől, hogy Ő gyötrődéseivel, szenvedéseivel és rettegéseivel engem a pokol kínjaitól megszabadított.

Először: feltámadásával legyőzte a halált, másodszor: az Ő ereje minket is új életre támaszt fel, harmadszor: Krisztus feltámadása záloga a mi feltámadásunknak.

Hogy Krisztus a földről tanítványainak szemeláttára emelkedet fel az égbe és a mi javunkra ott van, míg majd ismét eljön, hogy íéletet tartson elevenek és holtak felett.

Krisztus valóságos ember és valóságos Isten. Emberi természte szerint nincs többé a földön, de istenségére, fenségére, kegyelmére és Lelkére nézve soha sem távozik el tőlünk. 

Először, hogy Ő a mennyei Közbenjárónk. Másodszor, hogy minket is magához vesz a mennybe. Harmadszor, hogy Lelkét küldi alá nekünk, és így magához kapcsol minket.

Mert Krisztus azért ment fel a mennyekbe, hogy mint az Egyház feje, ott legyen az Atya jobbján. Őáltala igazgat az Atya mindeneket.

Először, hogy Szentlelke által mireánk, tagjaira, kitölti mennyei ajándékait, továbbá, hogy hatalmával minden ellenség ellen oltalmaz és megőriz.