NAPI LELKI MENÜ 2016.3.24

2016.03.24 14:38
26,47


Jézus elfogatása
(Mk 14,43-52; Lk 22,47-53; Jn 18,3-11)

Még beszélt, amikor megjött Júdás, egy a tizenkettő közül, és nagy sokaság jött vele kardokkal és botokkal a főpapoktól és a nép véneitől.		                
26,48 Az árulója ezt a jelet adta nekik: Akit megcsókolok, ő az, őt fogjátok el!                
26,49 És azonnal Jézushoz lépett, és így szólt: Üdvöz légy, Mester! - és megcsókolta őt.                
26,50 Jézus ezt mondta neki: Barátom, ezért jöttél! Akkor odamentek, megragadták Jézust, és elfogták.                
26,51 Egy pedig azok közül, akik Jézussal voltak, a kardjához kapott, kirántotta azt, lesújtott a főpap szolgájára, és levágta a fülét.                
26,52 Ekkor így szólt hozzá Jézus: Tedd vissza kardodat a helyére, mert akik kardot fognak, kard által vesznek el.                
26,53 Vagy azt gondolod, hogy nem kérhetném meg Atyámat, hogy adjon mellém most tizenkét sereg angyalnál is többet?                
26,54 De akkor miképpen teljesednének be az Írások, hogy ennek így kell történnie?                
26,55 Abban az órában így szólt Jézus a sokasághoz: Mint valami rabló ellen, úgy vonultatok ki kardokkal és botokkal, hogy elfogjatok engem! Mindennap a templomban ültem és tanítottam, és nem fogtatok el.                
26,56 Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjenek a próféták írásai. Akkor a tanítványok mind elhagyták őt, és elfutottak.                
26,57


Jézus a nagytanács előtt
(Mk 14,53-65; Lk 22,66-71; Jn 18,12-14.19-24)

Azok pedig, akik elfogták Jézust, elvitték Kajafáshoz, a főpaphoz, ahol összegyűltek az írástudók és a vének.		                
26,58 Péter távolról követte őt egészen a főpap palotájáig, bement az udvarra, és ott ült a szolgákkal, hogy lássa, mi lesz ennek a vége.                
26,59 A főpapok pedig és az egész nagytanács hamis tanúvallomást kerestek Jézus ellen, hogy halálra adhassák,                
26,60 de nem találtak, pedig sok hamis tanú állt elő. Végül előálltak ketten,                
26,61 akik azt állították, hogy Jézus ezt mondta: Le tudom rombolni az Isten templomát, és három nap alatt fel tudom építeni.         Jn 2,19-21      
26,62 A főpap felállt, és így szólt hozzá: Semmit sem felelsz arra, amit ezek ellened vallanak?                
26,63 Jézus azonban hallgatott. A főpap azt mondta neki: Az élő Istenre kényszerítelek, mondd meg nekünk, vajon te vagy-e a Krisztus, az Isten Fia!                
26,64 Jézus így felelt: Te mondtad. Sőt, azt mondom nektek: mostantól fogva meglátjátok az Emberfiát, amint a Hatalmas jobbján ül, és eljön az ég felhőin.         Dán 7,13; ApCsel 7,56      
26,65 A főpap ekkor megszaggatta ruháját, és így szólt: Istent káromolta! Mi szükségünk van még tanúkra? Íme, most hallottátok az istenkáromlást.                
26,66 Mit gondoltok? Azok így feleltek: Méltó a halálra!         3Móz 24,16; Ézs 50,6      
26,67 Azután szembeköpték, arcul ütötték, mások pedig bottal verték,                
26,68 és ezt mondták: Prófétáld meg nekünk, Krisztus, ki ütött meg téged!                
26,69


Péter megtagadja Jézust
(Mk 14,66-72; Lk 22,54-62; Jn 18,15-18.25-27)

Péter pedig kinn ült az udvaron. Odament hozzá egy szolgálóleány, és így szólt: Te is a galileai Jézussal voltál.		                
26,70 Ő azonban tagadta mindenki előtt, és ezt mondta: Nem tudom, mit beszélsz.                
26,71 Mikor pedig kiment a kapuba, meglátta őt egy másik szolgálóleány, és ezt mondta az ott levőknek: Ez a názáreti Jézussal volt.                
26,72 Ő ismét tagadta: Esküszöm, hogy nem ismerem azt az embert.                
26,73 Kis idő múlva az ott álldogálók mentek oda, és így szóltak Péterhez: Bizony, közülük való vagy te is, hiszen a beszéded is elárul téged.                
26,74 Akkor átkozódni és esküdözni kezdett: Nem ismerem azt az embert. És nyomban megszólalt a kakas.                
26,75 Péter visszaemlékezett Jézus szavára, aki azt mondta neki: Mielőtt megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem. Azután kiment onnan, és keserves sírásra fakadt.                

Máté evangéliuma 

Fiatal anyukák panaszkodtak, hogy hamis tanúvallomások érik őket nap mint nap. Egyebet nem hallani, csak pletykálkodást. Rágalmazzák egymást egyesek és ez számukra nagyon kellemetlen.

Könnyen be lehet piszkítani egy embert hamis rágalmakkal, amelyet már nem lehet lemosni róla. Olyan gyorsan terjed ellene ez az irtózatos úgynevezett lelki fekély, mint a rosszindulatú rákos daganat, amely ellen nincs gyógyszer. Vajon hogyan lehet az ilyet megállítani, az ilyen ellen védekezni? Egyáltalán van értelme magyarázkodni? Jézus, amikor az ilyenekről vallatták, hallgatott.

Milyen borzasztó lehetett az ÚR Jézus Krisztus számára, amikor minden rosszat rá akartak bizonyítani, csakhogy elítélhessék. A főpapok, a nép vénei, az egész nagy tanács elérték céljukat. Rábizonyították az istenkáromlást, amely miatt halálra ítélték, és nem akadt egyetlen egy lélek sem, aki védelmére kelt volna. Még Péter is, aki azelőtt bizonygatta, hogy még életét is képes feláldozni érte, háromszor is megtagadta, majd amikor a kakas figyelmeztette, gyáva volta miatt összeroskadt és keservesen sírt. Jézus soha sem volt istenkáromló, hamis, mindig az igazat szólta és ezért megölték.

De az igazat nem lehet megsemmisíteni, mert még halála után is igazat beszél. Ezért ha hamis rágalom ér bennünket, nem érdemes védekezni, elég ha az ÚR Jézus Krisztus igaznak tart bennünket és nyugalmat biztosít. Ámen

 

Vissza