Azt, hogy vallást tegyen róla. "Valaki azért vallást tesz énrólam (Jézus Krisztusról) az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt, aki pedig megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám előtt."(Máté 10,32-33)

A Második Helvét Hitvallást Bullinger Henrik zürichi lelkipásztor írta 1566-ban. A mi őseink 1567-ben, a debreceni zsinaton fogadták el. Helvét Hitvallásnak azért hívjuk, mert Helvéciában, Svájcban jelent meg.

A Második Helvét Hitvallás hitünk igazságait harminc részben tárgyalja.

A Heidelbergi Kátét Urzinus Zakariás és Olevianus Gáspár heidelbergi református tudósok írták 1562-ben. Ez a hitvallás az 1570-es években terjedt el őseink között.

A Heidelbergi Káté három részből áll. Az első az ember nyomorúságáról, a második pedig az ember megváltásáról szól. A harmadik részben van megírva az ember háládatossága. A Káté anyaga 129 kérdés-feleletre és 52 Úrnapjára van felosztva.

A mi legnagyobb ünnepünk a vasárnap, mert ez az egyetlen ünnep, melyet maga Isten rendelt. (IV. parancsolat)

Azért ünnepeljük a szombat helyett a vasárnapot, mert az ÚR Jézus Krisztus vasárnap támadott fel. Már az apostolok is ezt a napot tették a nyugalom napjává. (Szabath - azt jelenti: nyugalom.) Ezzel különböztették meg magukat a zsidóktól. (Márk 2,27-28 - Ap.Csel. 20,7)

Az egyházi év adventtől adventig tart és két félévre oszlik, egy ünnepes és egy ünneptelen félévre.

Az ünnepes félév advent első vasárnapjától a Pünkösdöt követő vasárnapig, az úgynevezett Szentháromság vasárnapjáig tart. Ebben az időben vannak a mi nagy egyházi ünnepeink. 

A vasárnapon kívül főbb ünnepeink a karácsony, virágvasárnap, nagypéntek, húsvét, áldozócsütürtök és pünkösd ünnepe. Polgári ünnep az új év első napja. Történelmi emlékünnep a reformáció napja, október 31-én.